Felhasználói KéziKönyv
Bevezető
A számviteli törvény szerint a magyarországi vállalkozások pénzügyi beszámolójukat kötelesek közzétenni. Ennek 2008 előtt úgy lehetett eleget tenni, hogy a könyvelés alapján összeállított, kinyomtatott beszámolót postán elküldték az illetékes Cégbíróságra, és a Cégszolgálat részére. A beszámolót a 2008.12.31. , és az ezt követő mérlegfordulónappal lezárt évekről elektronikus úton kell elküldeni a Cégszolgálat részére. A jelenlegi szabályozás szerint a küldés módja elektronikus levél, tehát email. (í-mél))
Az elektronikus beszámoló egy olyan dokumentum, amelyet egy eddig még pontosan meghatározatlan formában kell majd összeállítani. Tartalma az eredménykimutatás, a mérleg, és a kiegészítő melléklet. A kiegészítő melléklet egy többé-kevésbé szabad szövegezésű jelentés, ennek elektronikus formátuma nyilvánvalóan csak az eredeti dokumentum elektronikus másolata lehet, tehát fénykép, lapolvasóval (szkennerrel) készített másolat, vagy PDF, esetleg TIFF. A kormányzat az általánosan elterjedt dokumentumformátumoktól úgy tűnik, irtózik, mert a .doc és a .xls formátumokat eleve kizárja a szabályozás. Ez érthető, hiszen az ilyen formátumban készült állományok könnyen átírhatók, utólag megváltoztathatók. Ezért ragaszkodnak a nyomtatási képhez.
A számviteli tertalommal bíró adatokkal azonban más a helyzet: a beszámoló mérlege és eredménykimutatása egy jól körülhatárolt nyomtatványforma, amelyben sok olyan adat szerepel, ami összegzéssel számolható ki. Ennek a számolási feladatnak az elvégzésére számítógépes programokat használunk. Sok olyan könyvelő program van, ami ezeket a számolási feladatokat elvégzi, esetleg magát a beszámoló nyomtatványt is létrehozza. Elkészül tehát a beszámoló, no de mit lehet vele kezdeni? Milyen nyelven készült, és milyen devizában? Nyilván magyarul és forintban. No de mi a helyzet, ha egy olyan valaki szeretné megnézni, aki nem tud magyarul, és nem ismeri a forintot? Nyilván át kell számolnia arra a devizára, amit ismer, mégpedig azzal az árfolyammal, ami a mérlegfordulónap idején volt érvényben, továbbá a szöveges részt le kell fordítania a saját nyelvére. Ezen kívül nem elhanyagolható probléma, hogy az adatokat milyen formában, és mekkora átfutási idővel kapja kézhez. Korunkban az internet adta lehetőséget kihasználva, az itt említett feladatokra lett tervezve az IKSz, az Internetes Kitöltő Szoftver.
Beszámoló formátumok:
A jelenlegi szabályozás szerint kétféle változatban készülhet beszámoló, ezt a törvény "A" változat és "B" változat névvel jelöl. A névválasztás nem szerencsés, hiszen eddig is volt "A" és "B", mégpedig az "A" betűvel az összköltséges, "B"-vel pedig a forgalmi költség eljárással készített eredménykimutatásokat jelölték. illetve jelölik még most is. A "változat" kifejezés teljesen eltérő szerkezetet jelent, és mindkettőben létezik további "A" és "B" eredménykimutatás. Mindkettő tartalmaz mérleget is, eszköz- és forrás oldalra bontva. A mérleg, és a vállalkozó választása szerinti eredménykimutatás képezi a beszámoló számszaki részét. A beszámoló = a számszaki rész + a hozzá tartozó kiegészítő melléklet. Ez utóbbival itt -terjedelmi okokból nem foglalkozunk, a továbbiakban beszámoló alatt a számszaki részt értjük.
A beszámoló részletezettsége szempontjából háromféle lehet, ezt a vállalkozás méretéhez igazítva írja elő a törvény. E szerint a beszámoló lehet:
Megrendeléshez itt-katt.
A számviteli törvény szerint a magyarországi vállalkozások pénzügyi beszámolójukat kötelesek közzétenni. Ennek 2008 előtt úgy lehetett eleget tenni, hogy a könyvelés alapján összeállított, kinyomtatott beszámolót postán elküldték az illetékes Cégbíróságra, és a Cégszolgálat részére. A beszámolót a 2008.12.31. , és az ezt követő mérlegfordulónappal lezárt évekről elektronikus úton kell elküldeni a Cégszolgálat részére. A jelenlegi szabályozás szerint a küldés módja elektronikus levél, tehát email. (í-mél))
Az elektronikus beszámoló egy olyan dokumentum, amelyet egy eddig még pontosan meghatározatlan formában kell majd összeállítani. Tartalma az eredménykimutatás, a mérleg, és a kiegészítő melléklet. A kiegészítő melléklet egy többé-kevésbé szabad szövegezésű jelentés, ennek elektronikus formátuma nyilvánvalóan csak az eredeti dokumentum elektronikus másolata lehet, tehát fénykép, lapolvasóval (szkennerrel) készített másolat, vagy PDF, esetleg TIFF. A kormányzat az általánosan elterjedt dokumentumformátumoktól úgy tűnik, irtózik, mert a .doc és a .xls formátumokat eleve kizárja a szabályozás. Ez érthető, hiszen az ilyen formátumban készült állományok könnyen átírhatók, utólag megváltoztathatók. Ezért ragaszkodnak a nyomtatási képhez.
A számviteli tertalommal bíró adatokkal azonban más a helyzet: a beszámoló mérlege és eredménykimutatása egy jól körülhatárolt nyomtatványforma, amelyben sok olyan adat szerepel, ami összegzéssel számolható ki. Ennek a számolási feladatnak az elvégzésére számítógépes programokat használunk. Sok olyan könyvelő program van, ami ezeket a számolási feladatokat elvégzi, esetleg magát a beszámoló nyomtatványt is létrehozza. Elkészül tehát a beszámoló, no de mit lehet vele kezdeni? Milyen nyelven készült, és milyen devizában? Nyilván magyarul és forintban. No de mi a helyzet, ha egy olyan valaki szeretné megnézni, aki nem tud magyarul, és nem ismeri a forintot? Nyilván át kell számolnia arra a devizára, amit ismer, mégpedig azzal az árfolyammal, ami a mérlegfordulónap idején volt érvényben, továbbá a szöveges részt le kell fordítania a saját nyelvére. Ezen kívül nem elhanyagolható probléma, hogy az adatokat milyen formában, és mekkora átfutási idővel kapja kézhez. Korunkban az internet adta lehetőséget kihasználva, az itt említett feladatokra lett tervezve az IKSz, az Internetes Kitöltő Szoftver.
Beszámoló formátumok:
A jelenlegi szabályozás szerint kétféle változatban készülhet beszámoló, ezt a törvény "A" változat és "B" változat névvel jelöl. A névválasztás nem szerencsés, hiszen eddig is volt "A" és "B", mégpedig az "A" betűvel az összköltséges, "B"-vel pedig a forgalmi költség eljárással készített eredménykimutatásokat jelölték. illetve jelölik még most is. A "változat" kifejezés teljesen eltérő szerkezetet jelent, és mindkettőben létezik további "A" és "B" eredménykimutatás. Mindkettő tartalmaz mérleget is, eszköz- és forrás oldalra bontva. A mérleg, és a vállalkozó választása szerinti eredménykimutatás képezi a beszámoló számszaki részét. A beszámoló = a számszaki rész + a hozzá tartozó kiegészítő melléklet. Ez utóbbival itt -terjedelmi okokból nem foglalkozunk, a továbbiakban beszámoló alatt a számszaki részt értjük.
A beszámoló részletezettsége szempontjából háromféle lehet, ezt a vállalkozás méretéhez igazítva írja elő a törvény. E szerint a beszámoló lehet:
- egyszerűsített
- részletes
- konszolidált
Megrendeléshez itt-katt.
Címkék: hogyan
